Barangolás a társadalomtudományi kutatás világában
2018. február 18. vasárnap - Bernadett
Vita
Az utóbbi időkben új lendületet kapott a társadalmi fejlődéssel, a fenntartható fejlődéssel, a jól-léttel, illetve a gazdasági növekedés mérésével kapcsolatos indikátorok fejlesztése, és az ezek kapcsán felmerülő elméleti, módszertani kérdések tárgyalása. A statisztikai mérés terén mindez újabb és újabb felhasználói igényeket eredményezett, amire a statisztikai szolgálatnak is fel kell készülnie. Jelen írás, jelen vita egy előzményekkel bíró szakmai konszenzuskeresés újabb, újszerű állomása.


Az arab világban, főként Líbiában történő események hatására a menekültek egyre nagyobb számban igyekeznek Európába, várhatóan a jövőbeli politikai és klimatikus változások miatt az Európai Unió továbbra is a legális és illegális nemzetközi migráció egyik legfontosabb célpontja lesz, már csak az „öreg” kontinens demográfiai és gazdasági adottságai miatt is. Felmerülhet, sőt fel kell merülnie a kérdésnek, hogy Magyarország milyen válaszokat ad ebben a helyzetben.


Megismerési munkája során az empirikus társadalomkutató gyakran nyúl a csoportosítás, az osztályozás, a kategorizáció eszközéhez. Valamilyen (vélt vagy valóságos) hasonlóság alapján azonos kategóriába sorol egyéneket (családokat, háztartásokat stb.) – s teszi ezt gyakran anélkül, hogy megvizsgálná, a csoportosítottak vajon maguk is összetartozóknak tekintik-e magukat, van-e közös identitásuk, összetartozás-érzésük, „csoporttudatuk”. Vajon e csoportosítások vissza is...


Fő kérdésem, hogy milyen módon érhető el (ha elérhető egyáltalán), illetve milyen akadályozó tényezői vannak, hogy a társadalom egy olyan stabil állapotba kerüljön (Nash-egyensúly, stabil attraktor), ami játékelméleti szempontból maximalizálja a rendszeren belüli nyereséget és hosszútávon fenntarthatónak ígérkezik.


Vita

Címkefelhő


Partnereink